Hogyan beszéljek a szexről a fiammal?

hogyan beszéljek a szexről

Gigantikus a téma, a szakirodalom, a megközelítés, hogyan beszéljek anyaként a szexről. Abban azonban a legtöbb kutató egyetért, hogy nem lehet elég korán kezdeni a kisfiúk szexuális életre való felkészítését. Arról, miért beszéljek a szexről a fiammal, már írtam. Most a saját eszköztáramat mutatom be ebben a bejegyzésben.

Tabu beszélni a szexről?

Talán ma már ez egyértelmű, mégis nagyon fontosnak tartom azt, hogy BESZÉLJÜNK a szexről. Ne filmet nézzünk, sőt, személyes véleményem, hogy ne is könyvet olvassunk, hanem beszélgessünk. Olyan családból jövök, ahol ez nem volt téma, így 20 évesen én világosítottam fel a legkisebb öcsémet. Ez persze segítség volt ahhoz, hogy ma már teljesen szemrebbenés nélkül fogadom a fiaim legelvetemültebb kérdéseit is.

 A beszélgetés kultúráját kisbaba korban kell megalapozni. Abban a családban, ahol másról sem beszélnek, egy szexről való “nagy beszélgetés” értelemszerűen kínos lesz, ha egyáltalán megtörténik. Szóval beszélgessetek MINDENRŐL a kisbabától nagy kamaszig, hagyjátok kifejteni a gondolataikat, kapcsolódjatok rá és ne ítélkezzetek! Ezzel megalapozzátok azt is, hogy ő is bátran beszéljen majdani partnerével erről a kérdésről.

És ha már itt tartunk: az apjával is beszéljetek a szexről! A tiétekről, arról, ami köztetek történik. Nagyon sokat tud segíteni a későbbi “nehéz beszélgetésekhez” az, ha az intimitásnak erre a szintjére tudtok jutni.

Bugyiszabály 2.0.

Egy ismerősömtől kaptam levelet nem sokkal a saját gyerekem születése után, amelyben bejelentette a gyermeke megszületését. A csatolt képen egy álló babapéniszt tekinthetett meg a nagyérdemű. 

Hogy miért ezzel kezdtem? Mert ez is a szülőktől indul. Ha nem véded meg az intimitását (és most nem csupán a testrészeire gondolok) már egészen kicsi korában, hogyan várhatod, hogy saját magáét, majd később másét tiszteletben tartsa? Részemről a Balaton-parton sem engedem pucéron szaladgálni a gyerekeimet, de elfogadom, ha valaki itt még a szabad popó jegyében kevésbé szigorú. 

A bugyiszabály  – mely egyik pontja, hogy nem engedünk illetéktelen kezeket és szemeket az alsóneművel fedett területekhez már kicsi korban sem az egészségügyileg indokolt helyzeteken kívül – rendkívül fontos a testének és intimitásának határkijelölésében, de nem minden. A tisztelet a saját teste iránt az, amely a kulcskérdés. Ezért én például nemcsak nem teszek fel, de nem is készítek pucér felvételt. Az otthonunkon kívül nincsen pucérkodás, a gyerekeim nemi fejlődéséről a szakembereken kívül nem beszélgetek mással, pláne nem viccelődöm. Itthon nem pocskondiázzuk se a saját, se mások testét (még a magazinokban látható lányokét-fiúkét sem). A testünk az eszközünk, amely az életünk menedzseléséhez és szebbé tételéhez szükséges. Óvjuk, védjük, tiszteljük a határait.

Mikor beszéljek a szexről?

NEM CIKI semennyire sem, ha a gyereked felvilágosult, se az, ha még nem érdeklődik. Károsnak tartom azonban azt, ha megszólunk olyan szülőket, akik már beszélgettek erről a gyerekeikkel. A fiúk átlagosan 11 (!!!) éves korban látnak először pornót. Én inkább azt választottam, hogy tőlem halljanak először a szexről, és minden erőmmel azon vagyok, hogy megóvjam őket a pornótól, amely visszafordíthatatlan kárt okozhat egy fejlődésben lévő fiúban.

Valójában a kisbaba kérdés nálunk talán csak egy gyereknél merült fel, neki az “apamag találkozik anyamaggal”-képet mondtuk el, ezzel az én fiaim vígan elvoltak a kiskamasz korig. Nem tartottunk sosem kiselőadást, csak az éppen felmerülő kérdéseikre válaszoltunk. Engem már kicsit frusztrált is, hogy ennyire nem érdeklődnek, így minden lehetséges alkalmat megragadtam, hogy ezekről beszéljünk. Ilyenek voltak a menstruáció (anya miért feszkó?), a szerelmes alsó tagozatosok, a lányok, akiknek már cicije van, a hol jön ki a kisbaba, de a mélyére csak akkor mentünk a dolgoknak, amikor a legnagyobb serdülni kezdett. Némi büszkeséget azért éreztem, amikor egy őrsgyűlésről úgy jött haza, hogy szóbakerült a menstruáció és csak ő volt, aki tudta, mi az.

Mégis mit mondjak, hogyan beszéljek, ha a szexről kérdez?

Egyrészt vegyél mély levegőt, nyugtasd meg magad, mert akármilyen felkészült vagy, a felelősséget érezni fogod. Legyen alkalmas a hely és az idő is.

A szexről biológiai szempontból

A biológiai információkkal kapcsolatban lényeges, hogy ne használjunk túlságosan bonyolult fogalmakat (coitus), de babanyelvet se (fütyi). Amennyire csak lehet, legyen természetes megnevezése a dolgoknak és eseményeknek, mert az idegen szavak félelmet, a babaszavak, trágár kifejezések pedig a tisztelet hiányát jelentik. 

Fiúknak a szex technikájáról

A konkrét technikáról annyit mondj, amennyi neked komfortos! Legyél kreatív a hasonlatokban (nem a méhecskére gondolok), tényszerű, és vegyél fel pléhpofát! 😀 Na jó, nekem sem sikerült arra a kérdésre kuncogás nélkül válaszolnom, hogy “De ti is szoktatok? Megmutatjátok, hogyan kell?”

Engem viszonylag kevésbé hat meg az erről való csevej, szóval elég részletes kérdésekre is válaszoltam, de ha neked ez nem jó, akkor ne erőltesd! Megoszlanak a vélemények arról, hogy apától vagy anyától kellene mindezt hallani, mi ezért igyekeztünk mindketten jelen lenni (ennek érdekében volt, hogy azt mondtam a kocsiban belekezdő gyermeknek, hogy otthon apával visszatérünk rá). Megvan minden megoldásnak az előnye és hátránya. Apa a saját tapasztalatait meg tudja osztani, anya pedig azt, hogy a másik oldal hogyan éli ezt meg és mi neki a fontos.

Szexualitás és érzelmek

Számomra a legfontosabb terület a szex érzelmi, kapcsolati oldala. Noha a kiskamaszokat ez még nem érdekli igazán, nagyon fontosnak tartom, hogy idővel  – akár apával közösen, akár egyesével – beszéljünk a saját szexualitásunkról. Nem kell részletesen megosztani, de azt az élményt, amit számunkra a szex jelent, amit nőként, férfiként megélünk, a más temperamentum, a más izgalmi görbe, a biológia és érzelem összefüggései, a kapcsolatépítés, az intimitás más formái, ezekről nagyon fontos beszélgetni a kamaszokkal. Van helye a heves szexualitásnak egy kapcsolatban, de az egyesülés alapjáraton nem “megdugom oszt’ jónapot!”. Szerintem. Nekem.

Érdemes figyelni arra is, hogyan beszéljek a szexről, amikor nekem nincsenek jó élményeim. Ilyenkor el lehet mondani a saját sérüléseinket, természetesen figyelembe véve, hogy a gyerekünk nem a barátunk vagy a segítő szakember, akivel ezt feldolgozzuk. Lehet beszélni a kellemetlen emlékekről is, AMENNYIBEN FELDOLGOZTUK és nem adunk át ezen keresztül szorongást, félelmet.

Etikus szex?

„Szerintem. Nekem.” Hogy etikailag mi fér bele neked, azt neked kell tudnod, ebben nem adnék semmilyen tanácsot. Egyéni, hogy kinek mi fér bele, amit meg a büntetőjog szabályoz, az egyértelmű, nem kérdés, hogy felnőtt, önállóan tudatos döntést hozó emberrel szexelünk csak és kizárólag. Ezentúl pedig megbeszélés tárgya minden. (Igen, tudom, hogy korunk nem tud mit kezdeni ennek a felnőttségnek a beharátolásával. Személyes véleményem, hogy amíg az agy huzalozása tart (kb a kamaszkor végéig), addig veszélyes játék a személyiségünkkel, ha a teljes intimitás sérülékenységébe kerülünk, mert nem biztos, hogy ebben az állapotunkban a másik van olyan „felnőtt”, hogy ne okozzon maradandó károkat.)

Azt gondolom, ha figyelek arra, hogyan beszéljek a szexről, arra is érdemes figyelni, miért beszélek a szexről. Részemről előbb neveltetés, aztán saját döntés alapján a fokozatosság mentén haladó, szűzen kötött házasság volt a döntés – és a baráti körünkben nem voltunk egyedül -, de nem gondolom, hogy ez saját értékrend és belátás nélkül betartatható. A gyerekeimnek el fogom mondani, miért érdemes várni a házasságig, de saját döntésük és nem a szülei elvárásainak való megfelelés kell, hogy legyen a viselkedésük alapja. Nekünk viszont feladatunk és kötelességünk megvédenünk a gyermekkor folyamán a meggondolatlan tetteiktől. 

OFF: Sok házasságot láttam már azért felbomlani és párat szenvedni, mert túl korán köttettek, hogy végre lehessen szexelni, így nincsen illúzióm arról, hogy nem biztos, hogy a házasságkötés előtti szex léte vagy nem léte az alapja a jól működő házasságnak, sokkal inkább a lelki, érzelmi és intellektuális intimitás, amelyet viszont a házasságkötés előtt célszerű elmélyíteni. Azt viszont gondolom, hogy ha egy kapcsolatnak már az elején teljes testi intimitásba kerülnek a felek, a lélek nem fogja tudni követni, a lelkek nem tudnak olyan mértékben egymásra hangolódni, és ez később, a törvényszerűen bekövetkező házassági hullámvölgyek idején okozHAT problémát. Ez azonban már egy nagyon másik téma.

A fiainkkal való kommunikációnak sok-sok kicsi és fontos állomása a szexről való beszélgetés. Legyünk résen, mikor lehet elültetni egy-egy magocskát, és sose feledjük, hogy a jó szexszel valójában a jó párkapcsolatukat alapozzuk. Ez pedig egy hatalmas ajándék lehet a fiunknak (meg a majdani párjának).