Valentin-Gyurics Nikoletta és én egy vállalkozónőknek szóló csoporton keresztül ismerkedtünk meg és már az első online „találkozásunkkor” nagyon szimpatikus volt. A másodiknál már nagy-nagy filozofálásba merültünk, szóval nem csoda, ha szívesen mutatom be nektek ezt a fantasztikus csajt! Annál is inkább, mivel – ahogyan azt az insta követőink már sejthetik – hamarosan egy kedves közös projekttel rukkolunk elő. Niki pár hónapja coachként indította el az anyavállalkozói életét, ehhez azonban rögös út vezetett, amely olyan izgalmas, hogy nem akartam jobban rövidíteni.
Milyen út áll mögötted, hogyan lettél coach?
2008-ban diplomáztam szociálpedagógusként Sopronban. Akkoriban még olyan sok szociális szakembert képeztek, hogy hiába pályáztam, gyakorlat híján nem tudtam elhelyezkedni. A városba viszont beleszerettem, és a magánéletem is úgy alakult, hogy úgy döntöttem, maradok. Dolgoztam moziban (kis művészmoziban és nagy multiplexben is), voltam pultos, felszolgáló, majd lovászként helyezkedtem el. Mindegyik munkahelyemet nagyon szerettem, rengeteget tanultam belőlük emberekről, állatokról, magamról.
2011-ben hazaköltöztem Máriakálnokra, ahol nemsokára adódott a nagybetűs lehetőség: egy induló projektben helyezkedhettem el ifjúságsegítő szociálpedagógusként. Nagy hangsúly volt a szakemberek továbbképzésén, többek között kommunikáció, konfliktuskezelés, csoportvezetés, emberi jogok témakörben Magyarországon és nemzetközi helyszíneken is.
Később szenvedélybetegek segítésével foglalkoztam, majd 2016. óta családsegítőként dolgozom. Kisgyermekkortól időskorig olyan emberekkel, családokkal, akiknek gyermeknevelési, anyagi vagy párkapcsolati nehézségeik támadnak, de találkozunk családon belüli erőszak áldozataival is. Mellette nem formális pedagógiai módszerekkel és hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel is foglalkozhattam.
2018-ban nagy álmom vált valóra, amikor elvégezhettem a gyermekközpontú mediációs képzést. 2019 óta szerepelek az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékében, azóta már rengeteg családnak segítettem békésen rendezni a vitáikat főleg válás, gyermekelhelyezés és kapcsolattartás témában.
Egy kötelező továbbképzésen hallottam először bővebben a coaching módszertanáról. Bevallom, előtte csak egy új, szakmaiságot csak részben tartalmazó divathóbortnak gondoltam, de egy végzett mediátor kolléganő rávilágított arra, mennyi közös vonás van a mediációban és a coachingban, és milyen jól kiegészíthetik egymást. Később be kellett látnom, hogy az előítéleteim minden alapot nélkülöznek, így amint lehetőségem nyílt rá, el is kezdtem. A tanúsítványt idén, a harmincötödik születésnapomon vehettem a kezembe.
Ha lenne egy varázspálcád, amellyel egy dolgot változtathatnál a világban, mi lenne az?
Hogy az emberek merjenek és akarjanak együttműködni egymással. Ebben több dolog is benne van, a kommunikáció, a közös problémamegoldás, egymás támogatása, a tanulás. A legfőbb üzenete mégis az számomra, hogy: „nem vagy egyedül.” Hatalmas erő van a közösségekben, csoportokban, sokkal nagyobb, mint amit egyáltalán el tudunk képzelni, csak élnünk kell vele. Mivel nincs varázspálcám, azért dolgozom, hogy a saját szűk környezetemben ez működjön. Hiszek abban, hogy a jó példa ragadós, és a nagy dolgok is kis lépésekkel kezdődnek.
Mi a forrásod, amely táplálja a lelkesedésedet?
Szeptemberben elindítottam a vállalkozásomat coachként és mediátorként. Azóta már nem csak a saját, de az ügyfelek példáján is tapasztalom, mekkora ereje van ezeknek a megoldásfókuszú szolgáltatásoknak, illetve annak, hogy a saját magunkban már meglévő erőforrásokat mozgósítjuk a célunk elérése érdekében. Csodálatos!
A segítés a hivatásom. Számomra ebben minden benne van. Nagyon nagy erőt tud adni, amikor egy ügyfél az én támogatásommal találja meg a saját megoldásait vagy válaszait. Az, ahogy látom, merre halad a folyamat, hogy talán ő még észre sem vette, de én már tudom, mennyit változott pozitív irányba, ha más nem is, de a nézőpontja. A megkönnyebbülés, a sikerek, a csillogó szemek… És az sem utolsó szempont, hogy közben én is folyamatosan tanulok és fejlődök, szakmailag, emberileg egyaránt.
Kirschner Anna, az előző interjúalanyom kérdését tolmácsolom: Mit szeretsz a vállakozásodban a legjobban?
Hogy olyan, mint én. Kapcsolódások, együttműködések, nagy egymásra találások, sokszínűség, folyamatos fejlődés és tanulás jellemzi.
Édesanyaként hogyan egyezteted össze a hivatásodat és a munkádat?
Nagyfokú tudatosság és sok szervezés szükséges hozzá. Meg kell tanulni priorizálni. Illetve talán a legfontosabb: a szuper támogató férj. Zsombor fiam itthon van velem, így a munkám egy részét az ő délutáni alvásidejében végzem, az ügyfelek fogadása pedig hétköznap délután – kora este, illetve hétvégén zajlik. Nem egyszerű, de nem is lehetetlen. Persze rendszeresen adódnak olyan helyzetek, amiket még finomhangolni kell, de szerintem jó úton haladok.
Mi számodra az anyaság legfontosabb része? Mikor érzed, hogy „most igazán jó anya vagyok”?
Még kicsi a fiam, de születésétől fogva nagy hangsúlyt fektetünk a közös időtöltésre akár kettesben, akár hármasban a férjemmel együtt. Természetesen az apukájával is van saját idejük. Számomra nagyon fontos, hogy legyenek olyan szakaszai a napnak, amikor csak vele vagyok, vagyunk. Nem főzök, nem takarítok, figyelek rá és a szó legszorosabb értelmében is jelen vagyok vele. Nem feltétlenül a hossz, sokkal inkább a tartalom, a minőség, ami ilyenkor számít. Ezekben a, sokszor csak percekben mérhető helyzetekben érzem, hogy igen, most jó minden és én is jó anya vagyok. Egyébként ez a jó anyaság érzés akkor is visszaköszön, amikor figyelem, hogyan játszik. Érdekes viszontlátni magamat, magunkat benne. Nagyszerű tükör, és folyamatosan elgondolkodtat a viselkedésével. Nagyon jó visszajelzés számomra, hogy Zsombor kifejezetten sokat nevető, jókedvű és jó humorú gyerek. Ezek számunkra is fontos tulajdonságok.
Hogyan töltöd újra magadat anyaként és hogyan coachként?
Ugyanúgy. Ha tehetem az állataimmal (ló, cica, kutyák, kecskék) vagyok vagy a természetben. Jól szokott esni az olvasás vagy egy kis mozgás is, bár utóbbi mostanában háttérbe szorult picit.
Mit gondolsz, mi segíthet a mai anyáknak abban, hogy elég jónak érezhessék magukat?
Mostanában divatos ez a kifejezés, amit én nem is bánok egyébként, hiszen lassan beépül a köztudatba, hogy nem kell tökéletesnek lenni. Mert egyébként tökéletes – szerintem – nem is létezik. Ha coachként közelítem meg, az első, hogy tisztázzuk magunkban, mi az az „elég jó”.
Ami még segíthet, ha leülünk és összegyűjtünk olyan dolgokat, célokat, sikereket, amiket már elértünk. Kezdésnek mondjuk húsz ilyen már tökéletes. Utána érdemes tudatosítani, hogy igen, ez már megvan, megcsináltam. Már maga a gyakorlat is rengeteget tud segíteni.
Érdemes azt is észrevenni, hogy a jelenlegi tudásod szerinti legjobbat és legtöbbet adod most is, és erre érdemes törekedni is. Viszont ne akarj olyat tenni, amire még nem vagy képes! Majd megtanulod, idővel. Erre még nekem is többször kell emlékeztetni magam. Tekinthetünk másokra jó példaként, de ne akarjuk magunkat összehasonlítani velük, mert nem vagyunk egyformák.
Ha kell, kérj segítséget! Akár valakit, aki vigyáz a gyerekre egy kicsit, vagy, aki segít takarítani. Bátran menj segítő szakemberhez, pszichológushoz, coach-hoz is, akkor is, ha még nem ég a ház, csak úgy érzed, nem a jó úton haladsz. Legyél jól, akkor elég jó leszel minden téren!
Hogyan magyaráznád el a kisfiadnak, mi az élet értelme?
A szeretet, az összetartozás, egymás segítése, az elfogadás és a folyamatos fejlődés. Lehet, hogy ebben a világban kicsit naivnak tűnök, de én ezek szerint az értékek szerint élem az életem, és ezt is igyekszem továbbadni neki. Nem mondom, hogy nem voltak csalódásaim, de összességében azt gondolom, ez a mentalitás mindig csak előre visz.
Minden interjúalanyomtól szeretnék kérni egy kérdést, amelyet én is megválaszolok és a következő édesanyának is felteszek. Te mire vagy kíváncsi?
Volt az életedben olyan pont, amit valamiért sorsfordítónak tartasz?
Köszönöm szépen a beszélgetést!
Nikivel remélem, sok-sok közös projektünk lesz még, a holnapit lessétek az Anya-fia blogon, illetve a közösségi média felületein! Ha tetszett az interjú, lájkoljátok, osszátok meg és kövessetek minket! Nikit megtaláljátok a Facebookon és Instagramon, de eléritek a honlapján is (időpontért)!
